Mire a felület látványosan károsodik, a szerkezet már jelentős mennyiségű vizet tárolhat. A vizes fal szigetelése ezért a nedvesség utánpótlásának megszakításával kezdődik, és a burkolatok helyreállításával együtt alkot teljes javítási folyamatot.

Az új festés önmagában nem zárja le a víz útját. A megfelelő módszer kiválasztásához azt kell megérteni, hogyan jut a nedvesség a falba, milyen állapotban van a szerkezet, és milyen terhelés ellen szükséges védekezni. A felszálló talajnedvesség, az oldalirányú vízbehatolás és a hibás csapadékvíz-elvezetés eltérő megoldást igényelhet.

Mi alapján tervezhető meg a vizes fal szigetelése

A Bau-Stabil vizes fal szigetelése témájú cikkéhez kapcsolódó alapvető kérdés a nedvesedés eredete. A fal alsó részéről felfelé terjedő foltok felszívódó talajnedvességre utalhatnak, de a jelenséget helyszíni vizsgálattal kell értékelni. A víz nem minden épületben ugyanazon az útvonalon érkezik, ezért pusztán a folt eltüntetéséből nem következik tartós eredmény.

A felmérés során a falazat anyaga és vastagsága mellett a környezetet is figyelembe kell venni. Ha az eresz a ház tövébe vezeti a vizet, vagy a járda az épület felé lejt, a fal tartósan nagyobb nedvességterhelést kaphat. A vízelvezetés rendezése csökkentheti ezt a terhelést, de az elöregedett szigetelést és a falban már felhalmozódott nedvesség kezelését nem helyettesíti.

Mikor kerülhet szóba az injektálás

A falazat pórusain keresztül a talajból származó víz felfelé haladhat, ha a korábbi vízszintes szigetelés hiányzik vagy már nem működik. Az injektálás során furatokon keresztül víztaszító anyagot juttatnak a szerkezetbe. Az anyag feladata olyan védelmi zóna kialakítása, amely gátolja a további kapilláris felszívódást.

A Bau-Stabil által alkalmazott Dryzone szigetelőkrém erre a nedvesség-problémára szolgál megoldással. Alkalmazása nem igényel magas nyomású injektálást, és nem juttat további vizet a falazatba. Ugyanakkor a felszálló nedvesség elleni védelem különbözik a víznyomás elleni szigeteléstől. A vizes fal szigetelése során ezért az eljárás nevén túl a kezelendő vízterhelést is pontosan meg kell határozni.

A fal injektálását az alap alatti talaj kezelésével sem szabad összekeverni. Az előbbi a nedvesség útjának megszakítását célozza, az utóbbi a talaj teherbírásának javítását és a süllyedés kezelését szolgálhatja. Ha vizesedés és szerkezeti mozgás egyszerre jelentkezik, a két feladat összehangolása szükséges lehet.

Mit jelent a külső és a belső oldali védelem

Oldalirányú vízterhelésnél fontos kérdés, hogy hozzáférhető-e a szerkezet külső felülete. Pozitív oldali szigetelésnél a víz bejutását már ezen az oldalon akadályozzák meg. Ha a külső feltárás nem kivitelezhető, belső, negatív oldali rendszer kerülhet szóba, az adott terhelésnek megfelelő anyaggal.

A kent szigetelések megszilárdulva összefüggő vízzáró réteget alkotnak. Az egyes rendszerek felhasználási lehetősége azonban eltér: nem minden bevonat alkalmas víznyomás visszatartására. A fal szerkezete, a víz érkezési iránya és a hozzáférés együtt határozza meg, milyen rétegrend alkalmazható. Felszálló nedvességnél mechanikai gátképzés is felmerülhet, például megfelelő téglafalazat fugáiba beépített acéllemezekkel; ennek alkalmasságát szintén a meglévő szerkezet alapján kell megítélni.

Miért nem ér véget a javítás a szigetelésnél

A talajból érkező víz ásványi sókat szállíthat a falba. Párolgás után ezek visszamaradnak, kristályosodásuk pedig károsíthatja a vakolatot. Bizonyos sók a levegő páratartalmából is nedvességet vehetnek fel, ezért a fal a vízutánpótlás megszakítása után sem válik azonnal teljesen szárazzá. A fehéres kiválás és a porló felület emiatt nem csupán esztétikai jelenség. Ha a nedvesség továbbra is utánpótlást kap, az új vakolatot is károsíthatja, így a felújítás tartóssága a háttérben zajló folyamat megszakításától függ.

A kiszáradás időtartamát a fal vastagsága, anyaga és a szellőzés is befolyásolja. A helyreállításnál magas pórustartalmú szárító vakolat segítheti a maradék nedvesség kezelését, de önmagában nem pótolja a hiányzó szigetelést. A Bau-Stabil szakmai anyagai alapján a vizes fal szigetelése akkor tervezhető következetesen, ha a víz útjának lezárása, a sóterhelés kezelése és a felület megújítása egymásra épülő feladatként jelenik meg.